Őrület

Mert irtózatosan jó érzés menni vele. Mert repülsz. Mert helyben megfordulsz. Mert gyors. Mert ilyen még nem volt. Mert hasonlít sok mindenre. Mert igazán nem hasonlít semmire. Mert irtó jól néz ki. Mert exhibicionista. Mert megállítanak. Mert utánad fordulnak. Mert meg kell szokni. Mert megéri. Mert igazából szavakkal nem leírható. Mert magyar találmány. (Göczey András és Ungár Soma agyszüleménye.) És persze videó alább, mert az ér valamit bemutatni.

A kézikönyv és az oktatóvideó 98%-ban használhatatlan, semmi okos támpontot nem adnak. (Azon kívül, hogy mindenhol nyomul a térd-könyök-fül-fej-stb. védő szöveg. Na, hát térd és könyökvédőre aztán semmi szükség, meg egyéb ilyen cicomára. Maximum annak, aki futás közben is igényelné, mert képes úgy esni.)

Kell minimum egy hét a magabiztos használathoz, de utána már csak a pure fun marad :) A beszerzés (november 5.) óta már eltelt egy kis idő, cikázok a belvárosban minden másnap kábé. Szóval melegen ajánlott, kerékre fel!

Tükör

Megrepedt a tükör. Nem-nem, én tök ártatlan vagyok, komolyan. Nem száradt ki rendesen a fa kerete szegénynek, és az pattintotta meg a sarkát. Egy kis háromszög letörés a jobb alsó sarokban, de nekem nagyon szúrta a szememet. Ma sikerült orvosolni a dolgot, mivel úgyis készülni kell a karácsonyi hangulatra: meg lett magyalozva. 100% házilag kézzel készült ragtapasz. Képek alant.

No power in the 'verse can stop us

Elég rég nem láttam ilyen sorozatot, ami ennyire megfogott volna. Akinek nem egyértelmű azonnal, a Fireflyról van szó. Valami elképesztő hangulata van. Szuperjó a casting, szerethetőek a karakterek (főleg Kaylee…), cserébe alacsony költségvetés. Főleg a CGI mennyiségén látszik nagyon, hogy nem nagyon volt rá pénz, ami nagy kár. És az is, hogy a barmok lelőtték menet közben a folytatást. Végül nagy nehezen megnéztem a sorozatot utólag lezáró filmet, és kiakadtam. Whedon megszegte az egyik fő-fő szabályomat: főszereplőt nem nyírunk ki! Shepherd Bookot is sajnáltam, de Washt megölni tényleg felesleges volt. Konkrétan köcsögség.

A sorozatnak nem túl hosszú élete ellenére komoly rajongótábora és kultusza van. Két kiragadott reakció, csak a hangulat miatt:

There are two kinds of people in this world… those who love Firefly and those who haven't seen it yet. ~ wildheartmuse

The greatest sci-fi show that never got a chance to show its stuff. But it will live as long as we love it. The ship will fly forever. ~ neckronn99

És végül egy idézet a filmből:

Mal: "Ain't all buttons and charts, little albatross. Know what the first rule of flying is? Well I s'pose you do, since you already know what I'm 'bout to say."

River: "I do. But I like to hear you say it."

Mal: "Love. Can know all the math in the 'verse but take a boat in the air that you don't love? She'll shake you off just as sure as a turn in the worlds. Love keeps her in the air when she oughtta fall down...tell you she's hurtin' 'fore she keens...makes her a home."

SzSzK 2011

Tegnap először voltam eszeszkán, azaz szabad szoftver konferencián. Mivel a Wikimédia Magyarország Egyesület képviseletében kiállítóként is nógattak hogy menjek, így mentem. Pedig hajnali fél ötkor kellett érte kelni :O Végül nem is kevesen tartottuk a frontot a WMM asztalkájánál, rollupokkal és szóróanyaggal, amit végül le se fotóztunk. Mert én elfelejtettem, Samatnak meg tele volt a kártyája, és nem tudta hova bedugni. Van ez így.

Két előadáson voltam benn, Tímár András és Németh László tolmácsolásában LibreOffice különböző oldalakról. Alapvetően jó volt, bár az utóbbi előadó annyi diával készült, hogy egy óra helyett tíz órát simán beszélt volna, a szervező kislány pedig már az agyérgörcs határán volt a lépcsőn, mivel is lője le :) (Hopp, fontos momentum: a lebonyolító lányok valami hihetetlenül helyesek voltak.)

Az egyetlen komolyan gáz dolog a kajálás tökéletes elszúrása volt. Kiállítóként két ebédjegyet adtak, mi így kaptunk svédasztalos ebédet. Viszont a többiek + a vendégek nem. És nem potyakajára gondolok, egy szem alul méretezett büfé volt, és a helyszín közelében semmi büfé/étterem/ilyesmi. Cink. Bónuszvicc: a svédasztalos ebédhez iskolai padokat vittek be asztalnak, székek nélkül. Na azt aztán fényképezni kellett volna, hogy mindenki derékszögbe hajolva, törökülésben, vagy térdelve evett. Mert az asztalkák állva evéshez bőven alacsonyak voltak, földön üléshez meg magasak. Öngól :)

Wikitali – 200k szócikk ünneplés, Győr

Körülbelül másfél hónapja, amikor a Co-Walter fedőnevű háromnegyed-évszázados vendéglátóipari egység kerthelyiségében gundel-palacsintáztam (repetával), szóval akkor felmerült bennem a pléhtörpe, hogy ott kéne tartani a 200k szócikk ünnepléssel egybekötött wikitalit. Aznap este vad tervezés következett nagyon későig, és összeállt a váz, ami alapján némi utánajárással és szervezgetéssel tegnap lezajlott a II. győri wikitali.

Az érkezés kicsit lasssúúra sikeredett, de aztán belejöttünk – kivéve szegény Pakos és barátnője, akik késtek, és nem találtak meg minket :( – és egy lényegre törő belvárosi kószálást műveltünk, ordítozós idegenvezetéssel, hogy a lemaradók is hallják. Mikor már az éhezők kezdtek morcosak lenni, kiballagtunk a vendéglőbe (közben betoltunk egy kocsit), és próbára téve a pincérek idegeit teljesen kaotikus módon jóléreztük magunkat. Végigettük az étlapot, vetítettünk babaetetőszékről, és főleg ettünk ünnepi tortát. Ami pillanatok alatt elfogyott :(

Az utólagos népszámlálás alapján a létszám 30. Jelesül Joey, Alensha, BáthoryPéter, Freyja, RepliCarter, SyP, OrsolyaVirág, OsvátA, OsvátJ, Dami, Laci.d, Mathae, Feridiák, Witéz, Godson/Nullextra feleségével és lányával, Burumbátor – Beaujolais és két gyerkőcük, Grin, Samat, Teemeah, Tgr, Texaner, Margit51, Matteo55, Vungadu, és persze én.

Wiki loves monuments

Már egy ideje zajlik a Wiki loves monuments (lefordíthatatlan nevű, röviden WLM) verseny, ahol is magyarországi műemlékeket kell fotózni. Sikerült megfogni az én gyűjtőszenvedélyemet is, nekiálltam egy listával járni Győr belvárosát, és vadászni az épületeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal néhol hiányos és homályos adatbázisát követve. A városban néztek páran furcsán, ahogy egy turista jellegű ember nagy listával a kezében fényképez épületeket, jegyzetel, házszámokra vadászik.

A képeket feltölteni az indafotóra kell, ahonnan majd átmásolódnak a Wikimedia Commonsra is a verseny lezárásakor. Eddig közel 80 egyedi műemléket vadásztam le, ami bekerült a nemzetközi versenybe, de még a meghosszabbított magyar fordulóba terítéken van újabb 40 körüli jelölt.

Természetesen mivel a verseny itthon az indafotóval karöltve zajlik, oda kell feltölteni a képeket. Így a deviantART és a Picasa mellé harmadik albumnak beállt a sorba az indafotó is. Behozva egyéb jelentős képügyi lemaradásaimat, egy vagon fotó rendszerezése és fotoshopolása után jelentősen bővültek az albumok.

A jelenlegi koncepció az alig átlátható és átfedésekkel is együtt élő oldalaim között:

• az indafotón csak a versenyző WLM képek gyülekeznek,
• a Picasa hosztolja a személyes albumok válogatásait,
• és a deviantART pedig megmarad egy szűkebb bestof válogatásnak.

Reggeli idézet

Among my friends and acquaintances, everybody distrusts Wikipedia and everybody uses it. Distrust and productive use are not incompatible. Wikipedia is the ultimate open source repository of information. Everyone is free to read it and everyone is free to write it. It contains articles in 262 languages written by several million authors. The information that it contains is totally unreliable and surprisingly accurate. It is often unreliable because many of the authors are ignorant or careless. It is often accurate because the articles are edited and corrected by readers who are better informed than the authors. ~ Freeman Dyson

Alkonyati napsugarak

Believe that magic works

And dance
Your final dance
This is
Your final chance
To hold
The one you love
You know you've waited long enough

So believe that magic works
Don't be afraid
Of being hurt
Don't let
This magic die
The answer's there
Oh, just look in her eyes

And make
Your final move
Mmm, don't be scared
She'll want you to
Yeah, it's hard
You must be brave
Don't let this moment slip away

Believe that magic works
Don't be afraid
Afraid of being hurt
No, don't let
This magic die
Oh, the answer's there
Yeah, just look in her eyes

And don't believe that magic can die
No, no, no, this magic can't die

So dance
Your final dance
‘Cause this is
Your final chance.

Wikitábor :: Miskolc

Július 14, csütörtök

Apropó: hagyományt teremtünk.
Érkezés: rapszodikus.
Szállás: várostól messze eső egyetemvárosi kolesz.
Szoba: kiváló.
UTP-kábel: hiánycikk.
Fürdőblokk: koedukált zuhanyzó & gigaramaty WC.
Beköltözés: lassú és alapos.
Jelen vannak: változó. Napról napra.
Létszám: megszámolhatatlanul mozgásban.
Sacc: 20-30 között mozog.
Feszültség: egyes pontok között voltmérő nélkül is észlelhető.
Időnként: csendes villámlás.
Városnézés: a belvárosban.
Ráadás: összes felekezet templomai, szökőkútban sétálás.
Aktív pihenés: kalandpark.
Más néven: három emelet magasan drótköteleken túlélés.

Július 15, péntek

Ébredés: nehézkes.
Villamos: helyett pótlóbusz.
Diósgyőr: vár ránk a vár.
Érmeverés: nagylábujjal.
Kisvasút: tömeg.
A csoportunk: szanaszét.
Kalauz: feladta a csoportos jegy ellenőrzését.
Vízesés: bemásztunk alá mind, mert nem szabad.
Anna: barlang.
Tartalma: mészkövesedett növényzetek.
Klíma: 10 fok árnyékban.
Kint: 30 fok felett.
Ebéd: a közép-garadnai pisztrángkeltetőben.
Aki nem eszik halat: pórul járt.
Túraterv a hegyekben: 8 km, 300 m szintemelkedés, Három-kúti-völgy – Köpűs-kő – Köpűs-nyereg – Örvény-kő (Jókai-emlékkő) – Köpűs-nyereg – Mária-forrás – Látó-kövek – szentléleki kolostorrom – Jubileumi-forrás – Ómassa.
Túratény: 13,3 km, 500 m szintkülönbség, 984 m szintemelkedés (a többszöri emelkedőkkel), 4 óra 58 perc, átlagsebesség: 2,67 km/h.
Kiszámolta: a GPS.
Levezetés: tábortűz.
Státusza: elmarad.
Van: 3 kg szalonna, két zsák tűzifa.
Nincs: nyárs, kenyér, bolt, nyitva tartás.
Elalvás: későn.

Július 16, szombat

Indulás: Egerbe.
Jármű: autók.
Út: kanyarog.
Róka: lent maradt.
Eger: Gárdonyi-ház, vár, várkazamata, várbörtön, városnézés.
Utána: eltévedés.
Szépasszonyvölgy: nagyrészt antialkoholistákkal.
Égés: garantált.
Cigányzene: lefújva.
Szállásra érkezés után: tábortűz.
Státusza: megtartva.
Beszerezve: kenyér és nyárs.
Állag: nem nyers.

Július 17, vasárnap

Ébredés: pakolás.
Előadások: borult sorrendben.
MÁV: élettörténete és világnézete.
Éberség: hanyatló.
Emléklapok: kaptunk.
Barlangfürdő: idő hiányában elmaradt.
Ebéd: a belvárosban.
Búcsúzás: szomorú.
Fötör: a vasútra Evelin vezetésével.
A tábor legjobb szava: fötör, kétségkívül.
IC BP, Keletibe: fél óra késéssel.
Pótjegy: már pénteken sem volt.
Kalauz: 900 HUF bünti.
Utazás: a lépcsőn.
Érkezés: 7:02
Hiperűrsebesség: bekapcsolva.
Lezúg: a piros metróba.
Deák tér leszáll: 7:10
Átszállás a kék metróra: futás.
Kék metró indul: 7:15
Népliget leszáll: 7:26
Futás: fel a lépcsőkön.
½ 8-as győri busz: 3 perccel indulás előtt elérve.
Lihegés: garantált.
Hazaérés: fáradtan.
Emlékek: megőrizve.
Képek: feltöltve.
Köszönet nekik: Alensha, OV, Joey.

A narvál eljövetele

Jó sok időhúzás után ma szántam rá magam az Ubuntu 11.04, alias narvál telepítésére. Szegény csoda hogy bírja ilyen melegben, sarkvidéki állat létére. (Én mondjuk nem bírom.)

Egyelőre nagyon nem bántam meg az Acer utód Dell Inspironomat (kopp-kopp): jó és halk a hűtése, alig melegszik, baromi gyors, jól néz ki, és van rá egy rakás garancia. Plusz jól gondoltam, hogy ubuntuzni kiváló választás lesz ez: minden hardver out-of-the-box működik, szívás nélkül megy a wifi (nagy szó!), webkamera, bluetooth, kártyaolvasó, kiskutyafüle. Meglátszik, hogy a Canonical már egy ideje együtt sakkozik a Dell-lel. De sok L.

A Unity-t szokni kell, de nekem kezd tetszeni. Picit bugos, de használható. A Banshee helyett azért visszavándorolt az Audacious, a Firefox mellé beköltözött az Opera és a Chrome (a két utóbbi szépen felvéste magát a szoftverforrások közé is, autoupdate++); a LibreOffice 3.3 meg kicsit csúnya, de el lehet lenni vele. A 3.4-re ígérnek szép grafikus integrációt.

Az evolution/empathy/gwibber triót hirtelen felindulásból jól kiirtottam, tele volt velük a tálca és egyik se kell. Aztán persze nem szabad elfeledkezni a Medibunturól és a Krusaderről sem, mint alapvető dolgok. Az előbbit a honlapján levő egyszerű paranccsal be lehet izzítani, viszont a Krusader, mint KDE-s idegen további gondoskodást igényel. Mert ugye ránt magával egy zsák KDE-s cuccot, amit meg kell dizájnolni kicsit, hogy simábban elvegyüljön a gnome-tömegben. Először is fel kell telepíteni két csomagot: kell a systemsettings és a kdebase-workspace-data. A systemsettings-et elindítva ezután szépen be lehet állítani a KDE alkalmazások nyelvi támogatását, plusz átvariálni GTK-likera az ikonkészletet, felületet, színsémát. És máris jobban néz ki a dolog.

Az egyetlen trükkös feladat a céges VPN beállítása volt: gondoltam teszek egy próbát a vpnc grafikus network-manager-es felületével, és elhagyom a parancssoros macerát. Nagy nehezen működik is, de van egy-két fontos feljegyzendő momentum: a pcf beállításfájl importálása után újraindítás, aztán kézzel be kell gyógyítani a jelszavakat, majd az IPv4 fülön „csak automatikus (VPN) címek” kiválasztása, lent pedig a „DNS kiszolgálók”-at és a „keresési tartományok”-at pedig üresen hagyni. Végül „Utak…” gomb, és pipa „a kapcsolat használata csak a hálózaton lévő erőforrásokhoz” elé. Ezután bármikor a wifi ikonról indulva egy kattintással ki-be lehet járni a VPN-re, és nem rontja el se a DNS-t, se a routingot.

Még egy nehéz feladat van a 100%-hoz: beüzemelni a LaTeX-et. Szóval: „tűz csucsu”!

Bringapolisz, tavaszi kiadás

Eső, ballagás, kis létszám. Eső előtte, eső utána, de csak ijesztgetős felhők és pislogó nap közben. Vagy a ballagás miatt, vagy a víz miatt sokan nem jöttek, a létszám 130 körül volt. Ez rémesen kevés a sok százakhoz képest.

Ha bicikliből hiányzott is a létszám, azt pótolták a rendőrök: szerintem az egyik legerősebb kíséret volt. Még az Audit is előszedték. Kép facebookról, mert én nem csináltam (WinklerA).

Az Alleycat csapat hiányában kimaradt. Bár úgyis elázás lett volna belőle…

Best of Babylon 5

Jeffrey Sinclair: The best way to understand someone is to fight him, make him angry. That's when you see the real person.

***

Stephen Franklin: It's all so brief, isn't it? Typical human lifespan is almost a hundred years, but it's barely a second compared to what's out there. It wouldn't be so bad if life didn't take so long to figure out. Seems you just start to get it right and then… it's over.
Ivanova: Doesn't matter. If we lived 200 years we'd still be human, we'd still make the same mistakes.
Franklin: You're a pessimist.
Ivanova: I'm Russian, doctor. We understand these things.

***

G'Kar: Yes. They are a mystery. And I am both terrified and reassured to know that there are still wonders in the universe… That we have not yet explained everything. Whatever they are, Ms. Sakai, they walk near Sigma 957. They must walk there alone.

***

Sinclair: Sometimes doing the right thing doesn't change anything.

***

Michael Garibaldi: Protests are as much use with the Vorlons as fairy wings on a cement truck.

***

Garibaldi: I try never to get involved in my own life. Too much trouble.

***

John Sheridan: Never start a fight, but always finish it.

***

Ivanova: Lennier, get us the hell out of here!
Lennier: Initiating “getting the hell out of here” maneuver.

***

Drazi: Captain… We're sorry… We thought you were dead.
John Sheridan: [deadpan] I was. I'm better now.

***

Lorien: I am the last, and… I was the first.
Susan Ivanova: I have to admit, I'm a little bit skeptical about that.
Lorien: Skepticism is the language of the mind. What does your heart tell you?
Ivanova: My heart and I don't speak anymore.
Lorien: Yes. I have noticed that.

***

John Sheridan: A Vorlon said, “Understanding is a three edged sword: your side, their side… And the truth”. Well, the truth is we don't need you anymore.

***

Bester: Ms. Alexander has no business being here. She's a blip! By all rights, I should arrest her and take her back with me.
John Sheridan: Oh, you could do that. And I could nail your head to the table, set fire to it, and feed your charred remains to the Pak'ma'ra. But… It's an imperfect world, and we never get exactly what we want. So get used to it!

***

Lennier: I managed to… Explain matters to them. They will recover, in time.

***

Ivanova: Why do I get the ugly suspicion that you're volunteering me for this job?
Sheridan: I accept your offer!

***

John Sheridan: If you're going to wait for the universe to start making sense, you'll have a long wait ahead of you.

***

Susan Ivanova: This is the White Star fleet. Negative on the surrender. We will not stand down.
Captain Thomson, Earthforce: Who is this? Identify yourself!
Ivanova: Who am I? I am Susan Ivanova. Commander. Daughter of Andrei and Sophie Ivanov. I am the right hand of vengeance, and the boot that is going to kick your sorry ass all the way back to Earth, sweetheart! I am Death Incarnate, and the last living thing that you are ever going to see. God sent me.

***

G'Kar: It's bad luck to die on an empty stomach.

***

Delenn: We are all born as molecules in the hearts of a billion stars. Molecules that do not understand politics or policies or differences. Over a billion years, we foolish molecules forget who we are and where we came from. In desperate acts of ego, we give ourselves names, fight over lines on maps, and pretend that our light is better than everyone else's.

***

G'Kar: We are all the sum of our tears. Too little and the ground is not fertile, and nothing can grow there. Too much, the best of us is washed away.

***

G'Kar: I believe that when we leave a place, part of it goes with us and part of us remains. Go anywhere in the station when it is quiet, and just listen. After a while, you will hear the echoes of all our conversations, every thought and word we’ve exchanged. Long after we are gone, our voices will linger in these walls for as long as this place remains. But I will admit that the part of me that is going will very much miss the part of you that is staying.

***

G'Kar: Minister Kafta, this ship is being held together by little pieces of wire and good intentions. If we land in this condition, assuming we do not have an unpleasant encounter with the ground on the way down, I doubt very much they could take off again. They would be trapped with us, and the ship looking for them would find it, find them, find us, find you, a brilliant cascade of cause and effect. Isn't the universe a wonderful place? I wouldn't live anywhere else.

Szürrealista séta

Szóval bementem sétálni a belvárosba.

A sétálóutcán találkoztam egy sokméteres sárkánnyal. Utána leszólított egy hercegnő, és eladott nekem egy csokor petrezselymet két pusziért. A Radón körbeugrált Lassie, majd rám hozta a frászt egy szürke kukázó macska, aki a szemetes szélén ülve ette a frissen horgászott félkiflit. Az új hídon láttam a színes leheletem, a töltésen megbámultam egy matrózlányt, és a másik híd korlátján könyököve nézegettem a szivárványhidat. A bronz csónakos pedig fokhagymaszagú volt, de marhára.

Nem, nem szívtam semmit :) A sárkány ilyen sokemberes kínai sárkány volt. A hercegnő lánybúcsú keretében árulta a kosár petrezselymet idegeneknek pusziért. Az új Jedlik híd (ez ni) brutál színes, a korláton kihajolva színes a megvilágított lehelet :) A matrózjelmezes lány egy diszkó előtt telefonált, de az viszont nem tudom, a csónakos miért volt hagymaszagú.

Moments

„A chair under a friendly tree. The sun passing through the branches and burning my feet. A little perfect moment. The kind of precious rare moments it’s worth living for.” ~ Morning Thought

„Photography takes an instant out of time, altering life by holding it still. ~ Dorothea Lange” ~ girlgeum

„Photographs help remind us why we shouldn’t give up on forever. Although there are hard times there are always special moments that are worth living for.” ~ Min

Budai reggel, és a nap köd mögé bújva

Újévi idézet tavalyról

…mert van valami meleg és biztonságos a világban, és még mindig gyermeki naivsággal hisz benne, hogy minden helyrehozható, az esőfelhők összevarrhatók, a szivárvány színei újra kikeverhetők és létezik igazi szerelem, olyan amitől nem kell félni és ami nem fáj…

Forrás: gondolattöredékek képzelt szeretőimhez