2014. március 27.

Idézek, mert kiválóan van összefogalmazva

„[Digitális] analfabéta tanárok képeznek analfabéta gyerekeket, akikből analfabéta tanárok lesznek. Sokan sokszor elmondták már, hogy tananyagnak kellene lenni a végfelhasználói szintű informatikai biztonságnak (jelszavak, kártékony programok), éppúgy mint a social engineeringnek (más néven sokszor: propaganda, vagyis ahogy az ember ismerje az emberi hibákra alapuló átveréseket, a típus-csalásokat, legyen gyanakvó a hihetetlen dolgokkal szemben, legyen körültekintő ismeretlenekkel, éppúgy informatikában mint a politikában, a mindennapi vásárlások során, stb.). A probléma alapja a fogyasztói társadalom általában: az emberek életképtelenek – ha így akarod fogalmazni – általában. Az internet a 90-es évek végén egy termék lett, amit az emberek megvesznek és használnak, és pont annyira értenek hozzá, mint az autójukhoz, a gazdasághoz vagy akár a joghoz: minimálisan. Ez nem az ő hibájuk, őket erre szocializálták. Azonban ha azt a magatartást követjük hogy „aki hülye haljon meg”, akkor a végeredmény az lesz, hogy a környezetünk (a MI KÖRNYEZETÜNK!) túlnyomórészt hülyékkel lesz tele, és a mi mindennapi életünket fogja az ő hülyeségük akadályozni. És nem halnak bele (habár komolyan nyilván te sem kívánod ezt) hanem megmaradnak hülyék, és gyermekeket nemzenek akiket megtanítanak mindenre, amit tudnak: vagyis semmire. És így a gyerekeid is hülyékkel körülvéve fognak élni. Én ezt nem akarom. Nekem az a célom, hogy a világot okos emberek alkossák, akik képesek internetet használni, képesek ésszel szavazni, képesek megérteni a gazdaság, a politika, a közélet és a mindennapok dolgait, mert NEKEM ez jó. Önző disznó vagyok. És ezt sajnos órákon át tudom fejtegetni.” ~ Gervai Péter (Grin)