Be linux

Miért rossz az Internet Explorer?

Végre rászántam magam, hogy összeszedjem egy helyre az indokokat. Így egyszerűen újrafelhasználható, ha valakinek el kell magyarázni :)

Előrebocsátom, hogy nem vagyok elvakult Microsoft-utáló. Sőt, semmi bajom a Microsofttal, sem Billel, sem a Windowsokkal. Cégnél használok Windows XP Professionalt, 64 bites Windows Vistát, itthon pedig többnyire Ubuntut, de van Windows XP Home-om is. Egyikkel sincs semmi bajom.

Mindezek tisztázása után: határozott véleményem, hogy aki hosszabb ideje komoly netizennek vallja magát, és még mindig Internet Explorer 6-ot használ, az veszélyesen szűklátókörű, tájékozatlan és közveszélyes. Ugyanez nagyrészt igaz az IE7/8-ra is, bár úgy tűnik, a helyzet némileg javulgat. Le kéne venni a szemellenzőt végre: tények következnek. (Valamint nem szorosan ide tartozik, de megjegyzem, hogy mindegyik operációs rendszerem legális. Aki frissítések nélkül használja bármilyen oprendszerét, az minősítetten közveszélyes. Lásd biztonsági rések, zombihálózat, stb.)

Konklúzió: sok új és hasznos szabvány nem képes terjedni, sok jó és hasznos funkciót nem lehet használni, mert az oldalaknak visszafele kompatibiliseknek kell lenniök az IE6/7/8 családdal. A webfejlesztők idejük jelentős százalékában kénytelenek az IE-kompatibilitással vesződni, nem szabványos és ronda kódot készíteni, kerülőutakat és hackeket használni, és eszközkészletük szép hányadát elfelejteni IE-támogatás hiányában. Súlyos kompromisszumok egy szar program miatt, ami akadályozza a web fejlődését. (A norvégok meg is próbálnak tenni ez ellen.)

Szemellenzősnek lenni persze nem kötelező, mindenki szabadon válthat Operára, Firefoxra, Safarira, Chromera, stb. Vagy legalább Internet Explorer 8-ra. Rengeteg webböngésző létezik ám, akinek pedig az internet csak IE6/7-ből áll: inkább kapcsolja ki a gépet, és menjen olvasni. Vagy kezdjen kőbaltát használni.

(Persze mindezeket egy átlagfelhasználónak nem kell tudnia, mert honnan is tudná. De ha valaki elmagyarázza nekik a tényeket, és utána még nekik áll feljebb; vagy okoskodnak, miközben nem értenek hozzá, akkor azt már butaságnak hívják. Sajnos nem gyógyítható.)

Update: egy raklap ide tartozó komment a hupon.

JavaScript & ActiveX & IE7/8

Összedobtam egy kis intranetes oldalt a cégnél, ami kiváltja a Novell ConsoleOne-t ZENworks távmenedzsment használatakor. Pontosabban Novelles ActiveX vezérlő segítségével lekérdezi eDirectoryból a workstation objektumokat, majd hozzátársítja MySQLes adatbázisból a neveket, és végül a felszedett adatok alapján a célt kiválasztva megfelelően felparaméterezve direkt el tudja indítani az RCConsole.exe-t. Így a böszme Javas C1 nélkül lehet kényelmesen távirányítani számítógépeket. (Amivel én duplán nyertem, mert a ConsoleOne nem működik Vistán, és a novell szerint nem is fog.)

Két csúnya szívatás volt a dologban: az NWIDirQ.dll objektum tulajdonságainak lekérdezésekor tömbben adja vissza az eredményt, aminek egyszerűen nem bírtam elérni az elemeit. Debugolni meg IE-ben nem nagyon van épkézláb lehetőség. Sok keresgélés után kiderült, hogy a Microsoft Visual Web Developer Express (szép neve van) az én barátom (~1,5 GB értékben). Hiba elcsípve: hiába JavaScriptből hegesztek, VisualBasic tömböt kapok vissza, amivel a JS nem tud mit kezdeni. Szerencsémre JScriptben van erre megoldás: a VBArray objektum, ami elkapja az eredményemet, és a toArray() metódusa átkonvertálja JavaScript tömbbé. Mindjárt más érzés.

Második felvonás: cégnél 64 bites Vistám van, amihez felraktam a 64 bites MySQL ODBC konnektort. Ami nem működik 32 bites IE-ben. A 32 bites Novell ActiveX vezérlő meg 64 bites IE-ben nem. A 32 bites MySQL konnektor pedig telepítés után látszólag nincs is. Vagy mégis: Vista 64-ben kettő odbcadm van, egy 64 bites közszemlén, és külön egy 32 bites eldugva. Ravasz.

Források: BernieCode, Postgres & EnterpriseDB Database News

Nothing Is Impossible

Aiptek rajztábla, 2. felvonás

Tegnap megörültem, hogy működik, de aztán éreztem hogy valami stikli van itt még. Persze, a rajztábla 4:3, a laptopom pedig 16:10 képarányú! A cucc drivere meg gyönyörűen leképezi az egyiket a másikba, azaz ha rajzolok egy szabályos kört, az a monitoron egy lapult képződmény lesz. Ugyanúgy, mint amikor széles képernyős tévén összenyomorítják a 4:3-as adást, hogy ne legyenek oldalt fekete csíkok (ami mellesleg rém undorító szokás).

Hosszas guglizás után sem jutottam sokra, úgyhogy házilag kellett kikísérletezni a megoldást. Az Xorg.0.log szerint a tábla felbontása:

    From ioctl() xCapacity=2999
    From ioctl() yCapacity=2249

Ez 1,33-as oldalarány, azaz 4:3. A 16:10 oldalaránya 1,6, kisakkozva tehát 2249 helyett függőlegesen csak 1874 „pixelnyi” érzékelőterületre van szükségem. Ami tovább ragozva és csak fentre beállítva a virtuális „fekete csíkot” yMin=375 yMax=2249 hasznos felület. Ezt az előző posztban említett fdi fájlban beállítva, plusz szájbarágósan megadva az összes idevágó beállítást a következő bónusz konfig-sorokat jelenti:

    <merge key="input.x11_options.xTop"
      type="string">0</merge>
    <merge key="input.x11_options.yTop"
      type="string">375</merge>
    <merge key="input.x11_options.xBottom"
      type="string">2999</merge>
    <merge key="input.x11_options.yBottom"
      type="string">2249</merge>
    <merge key="input.x11_options.screenno"
      type="string">0</merge>

És a kör újra kör lett!

It works!

Pihenget a szekrényemben egy Trust TB 2100 fedőnevű digirajztábla (alias AIPTEK APT-2, alias Hyperpen USB, alias nyavalyatudja-még-hány-néven-árulják). Néha-néha jó szolgálatot tesz, Photoshopban főleg. Pár hete viszont tanulok Inkscapeül (királyság), főleg a Calligraphy tool (királyságabb).

Ma pedig újra megpróbáltam az Ubuntum alatt is beüzemelni, és végre először tökéletesen működik. Sőt, sokkal jobban mint windowson, érzékenyebb és pontosabb! Végre nem az xorg.conf-ot kellett túrni és heggeszteni, hanem egy egyszerű beállításfájlt létrehozni a leírás alapján.

High end touching device for iPhone & co.

Mit csinál az ember, ha egy ismerőse megkérdezi, miért nem érzi az iPhone a mutatóceruzát (mert ő nem szeretné ujjal macerálni)? Nyomoz és tesztel.

A helyzet a következő: az iPhone érintés-szimatoló technikája (hasonlóan a laptopok touchpadjaihoz) kapacitív elven alapul. Az ujjunk megváltoztatja az LCD felett elrejtett átlátszó dróthálózat kapacitását, és ezt érzékeli a cucc. De kell hozzá az egész test elektromosan, ezért nem működik körömmel, műanyag mutatóceruzával, és még fémtollal sem.

Megoldás: relatíve nagy felületen kell érinteni, olyan eszközzel ami vezetőképes, és elektromos kapcsolatban van a testünkkel. Lehet kapni horror-áron ilyen mutatóceruzákat, de házilag is készíthető. Hozzávalók: alufólia, fültisztító pálcika. Eredmény az alábbi képen látható. Működik, tesztelve (laptop touchpadján is, iPhone-on is).

De nyalogatni is lehet az iPhone-t, azt is érezni fogja! ;)

A Symphony for YouTube