Ritkán-e?

Ahogy egy ismerős mondta egyszer, a ritkán bloggolás nem jó. Mert elsikkad a cucc. De tulajdonképpen ez a képződmény úgyis csak magamnak sétabot, visszafele az időben. Meg gyűjtőhely néhány gondolathoz, ilyesmihez. Igazából azért, mert mindig is lusta voltam saját honlapot összedobni, így ez lett belőle.

Általában véve „énblog”, amit sokat mihasznának tartanak. Hogy minek is? Legalábbis magamnak, mint mondtam. Meg lehet fogni, és kitenni a kirakatba, hogy nesztek, ez vagyok én. Persze nem mintha megsértődnék, ha olvassa is valaki :) De tisztában vagyok vele, hogy ez nem egy populáris, gyakran frissülő valami.

Egyébként ámítástechnikai fronton épp edződök, és többnyire punnyadt vagyok estefele posztot alkotni. DOS 6.22 floppyról 2007 közepén, és hasonló gyöngyszemek. Ma éppen kicsit küzdöttem a Microsoft telefonos ügyfélszolgálatával, meg átkoztam a PDA-telefonok tervezőit.

A hihetetlen csudi zenés M$ ügyfélszolgálati telefon-automata „nyomkodj számokat” dzsungelében a „terminál szerver aktiválás” menüpontot kellett levadásznom, Windows Vista downgrade ügyben. Tiszta logikus. Közben félpercenként hallgattam a „köszönjük hívását” szlogent a zene mellett, majd a cucc kétszer bontotta a vonalat, mire sikerült élő ügyintézővel beszélnem. Aki eléggé értetlenkedő, és nagyon angol volt. Olyan brutális akcentussal ejtette a „Windows XP”-t, hogy majd' lefordultam a székről.

 Ja, és tiszteltetek minden vállalkozó kedvű és egyben mazochista személyt, aki hiperszuper PDA-telefon használatára adja a fejét. Ma járt a kezemben egy Mio DigiWalker nemtomhány miniborzalom, aminek a képernyő-billentyűzete annyira apró volt, hogy a másfél × másfél milliméteres virtuális gombokat külön ügyességi játék volt eltalálni. Hát aki ezt a csodát tudja produktívan használni, annak gratulálok.

Most meg megyek befejezni a pakolászást, mert holnap irány Miskolc. Wikitali, és ha már ott, akkor kis körülnézés a környéken.